Mi van a dobozban?

Mi az, amit megkapunk a géppel és mi az, amire még költenünk kell? A fényképezőgép mellé általában kapunk egy garnitúra elemet ( ha ceruza elemmel működik ), vagy egy akkumulátort és töltőt, ha egyedi akkuja van. Az USB adatkábelt még nem spórolják ki, sőt általában, ha a masina képes TV-n is megjeleníteni a képeket, videókat, akkor az ehhez szükséges kábelt is mellékelik. Kisebb fényképezőgéphez csuklószíj, a nagyobbakhoz nyakpánt jár. Előfordulhat, hogy kapunk napellenzőt is a géphez, ennek szabadtéren fotózva sokszor hasznát vesszük.

Többnyire kapunk valamilyen szoftvert is, amivel a képek számítógépre töltése, rendezése, alapvető korrekciója elvégezhető. A magyar nyelvű használati utasítás minden belföldön forgalmazott géphez jár, ragaszkodjunk hozzá. Előfordulhat ( mint a vizsgált masinánál is ), hogy a papír alapú kézikönyv csak a legalapvetőbb instrukciókat tartalmazza, a részletes használati utasítás a mellékelt lemezen található. Az elektronikus kézikönyv olvasásához általában az ingyenes Adobe Reader nevű programra van szükség, ha nincs feltelepítve a gépünkre, a fotómasinához mellékelt CD-n többnyire megtalálható, ha mégsem, letölthető innen: http://www.adobe.com/hu/downloads/.

Memóriakártyát többnyire nem kapunk. Egyes fényképezőgépek rendelkeznek beépített memóriával, de az annyira kicsi, hogy nagyon hasznát nem vesszük ( a példánkban vizsgált gép belső memóriájában - jó esetben - négy nagy felbontású fénykép fér el ). Nem érdemes a kapható legnagyobb kapacitású kártyákra költenünk. Drágák és a nagy hely arra ösztönöz, hogy ritkán töltsük le a képeket a számítógépre. Márpedig a memóriakártya is olyan, mint bármi más - ha elromolhat, el is romlik. Ha egy fél évnyi szorgos fotózás eredménye válna semmivé egy tönkrement nagy kapacitású kártya miatt, valószínűleg nem örvendeznénk. Egy 2 vagy 4 GB-os ( gigabájtos) kártyára több száz normál kép elfér, ez a legtöbbször elegendő. A fényképeink biztonságos tárolására még majd később visszatérünk.

Ha AA ( ceruza ) elemmel működik a választott készülékünk, célszerű mielőbb beszerezni egy garnitúra akkut és töltőt, jelentős költségtől kíméljük meg vele magunkat. Néhány százszor biztosan újratölthetőek, ha jól bánunk velük, évekig használhatóak.  ( Most kellett selejteznem olyan akkukat, amiket még 2007-ben kezdtem használni. Több, mint négy évig működtek. Ez idő alatt elemre sokkal többet kellett volna költenem. )

Amennyiben sokat hurcoljuk magunkkal a fényképezőgépet, idővel célszerű beszerezni egy tokot-táskát-hátizsákot ( a gép méretétől és a szállítani kívánt felszerelés mennyiségétől függően ).

A következő bejegyzésben átnézzük a fényképezőgép alapvető beállításait, melyeket az első üzembe helyezéskor el kell végezni.

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) (5.rész)

Következzen az az oldala a gépnek, melyet ( elméletileg :) ) a legtöbbet fogunk látni.

Fotózásra készen :)

A legnagyobb területet a kijelző foglalja el. Ezek mára már kinőtték a gyermekbetegségeiket, kellően éles, kontrasztos képet adnak a témáról. Az erős napsütés viszont kifoghat rajtuk :). Azért ne legyenek illúzióink, ekkora kijelzőn szinte minden kép tűélesnek tűnik, a fotózás eredményét számítógépen visszanézve néha érhet minket meglepetés. A kijelző nagyon sok áramot fogyaszt, célszerű a beállításoknál a lehető legrövidebb világítási időt kiválasztani, hogy kíméljük az elemeket/akkukat.

A zoom kapcsoló funkcióit már korábban áttekintettük. A következő tolókapcsoló az álló illetve a mozgókép felvétel üzemmódot választja ki...

Spielberg reszkess! Felvétel! :D

A videó rögzítés indítására és leállítására az exponálógombbal szolgál. Az álló és mozgóképek visszanézését a lejátszás gombbal indíthatjuk el.

Nézzük, mit csináltunk? :)

A következő vezérlőgomb négy funkció gyors elérésére szolgál, illetve a menüben mozoghatunk vele, továbbá visszanézéskor a zoomgombbal felnagyított képet görgethetjük a segítségével. A középső kerek kapcsolóval a beállításokat hagyhatjuk jóvá ( "leokézhatjuk" :D ).

A kijelző beállításai

Mosolykeresés

Vaku üzemmód választó ( a vörös-szem csökkentés ezen a gépen nem a vezérlőgombbal, hanem a menüből választható :( )

Az önkioldó beállításai ( Mennyire akarunk szaladni? :D ), kikapcsolva, 10 illetve 2 másodperc késleltetés az exponáló gomb lenyomásától

A fényképezőgép menüjébe ezzel a gombbal léphetünk be. A menü és a törlés gomb közötti visszajelző a memória működését jelzi.

Az elrontott fotókat és videókat ezzel a gombbal törölhetjük

A legtöbb belépő szintű kompakt masinán hasonló kezelőszerveket találhatunk. Az elrendezés, a kialakítás eltérhet, de a funkciók kb. ugyanazok. Ismerkedjünk bátran a gépünkkel :). A működés részletes leírásához még sok bejegyzésre lesz szükség... :)

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) (4.rész)

Most egy viszonylag könnyű és gyors rész következik. A fényképezőgép oldalán található egy csatlakozó, mely a számítógéppel való összakapcsolására szolgál. Ez az egyik módszer a képeink átvitelére, a másik pedig az, hogy a memóriakártyát vesszük ki, és kártyaolvasón keresztül töltjük át a képeket. ( Később még alaposan megnézzük ezeket is. :) )

A gép oldalán lévő USB csatlakozó. Előfordulhat hogy fedél vagy gumidugó mögött helyezik el.

A szükséges adatkábelt mellékelni szokták a készülékhez, szerencsére ezen még nem spórolnak a gyártók.

USB adatkábel a képek átviteléhez

Az összekapcsolásnál túl sok mindent elrontani nem lehet. A fényképezőgépet kikapcsolt állapotban csatlakoztassuk a számítógéphez, utána kapcsoljuk csak be. Tudom, hogy triviális, de már többször szembesültem vele, hogy nem figyelnek rá, ezért említem csak meg, a számítógépen a hálózati kártya RJ-45-ös csatlakozója épp olyan széles, mint az USB kábelé, de jóval magasabb. Oda hiába tesszük az adatkábelt :).

Tovább is mehetünk a masina aljára ( a hátoldalon nagyon sok minden van, azt majd később nézzük át :D ).

A fényképezőgép alsó része nyitott elemtartóval. A fedéllel óvatosan bánjunk, nehogy letörjük.

A gép kettő darab AA, közismertebb nevén "ceruza" elemmel vagy akkumulátorral működik. Környezetvédelmi és költségtakarékossági okokból mindenképpen ajánlott 1-2 garnitúra NiMH ( nikkel-fémhibrid ) akku és egy töltő beszerzése. Általában együtt csomagolva is kaphatóak, így talán kedvezőbb áron juthatunk hozzá. Az akkuk néhány százszor újratölthetőek, így a kezdeti kicsit húzósabb áruk hamar megtérül. Arról nem is szólva, hogy az a párszáz ceruzaelem mennyi veszélyes hulladékot jelent.
Az elemeket polaritáshelyesen tegyük bele a masinába. Ha nem akkuval használjuk a fényképezőgépet és hosszabb ideig nem lesz rá szükségünk, mindenképpen vegyük ki az elemeket, nehogy az esetlegesen kifolyó elektrolit tönkretegye a gépet.

Ez a masina kétféle memóriakártyát tud fogadni. Az egyik a Sony Memory Stick, a másik a jóval elterjedt, és emiatt olcsóbb SD/SDHC kártya. Mielőtt először behelyeznénk a kártyát, nézzük meg a kézikönyvben, hogy melyik oldalon legyenek az érintkezők. Helyes irányban behelyezve különösebb erőlködés nélkül tehetjük bele a gépbe ( bár némi rugóerő ellenében ). A kivételhez kicsit nyomjuk le, majd húzzuk ki a helyéről. Kicsit hasonlót kell éreznünk, mint amikor egy golyóstollat kapcsolunk be.
A memóriakártyán található egy írásvédelmi kapcsoló, ez zárt helyzetben ( Lock ) nem engedi, hogy a kártyára új képet rögzítsünk vagy a már meglévőt töröljük. Ilyen esetekben a gép is figyelmeztet, hogy írásvédett a kártya. Ekkor ellenőrizzük, véletlenül nem került-e át a pöcök zárt helyzetbe :D.

Az írásvédelem kapcsolója kikapcsolt helyzetben

 
A gép alján található még az állványmenet, mely a belépőszintre jellemző módon műanyagból készült. Ezen a masinán a csipogó az adattábla felett lett kialakítva.

Az állványmenet, a csipogó és az adattábla

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) (3. rész)

Az előző bejegyzésben megismertük a pixel fogalmát. A "mega" előtag a milliós szorzóra utal, így a masina elején lévő 10,1 megapixel azt jelenti, hogy szenzoron 10.100.000 egyedi érzékelő van. A 3648 x 2736 képméret a 10 megapixeles képre értendő. Tud még néhány kisebb felbontást is, a legkisebb rögzíthető állókép 640x480 képpont.

Egy gyakorlati tanács: ha sokat fényképezünk, ne legyünk restek utána leszedni az elkészült képeket a gépünk memóriakártyájáról. Ne járjunk úgy, mint egyik kedves ismerősöm, aki kénytelen volt egy egész rendezvényt 640x480-as képmérettel végigfotózni, mert eléggé helyszűkében volt a kártyán. Ezek a képek még számítógépen való megtekintésre is kicsik...

Ma már a legtöbb fényképezőgép képes mozgókép rögzítésére is. A szemléltető eszköznek választott gép kétféle méretben ( 640x480 vagy 320x240 ) tud 30 képet rögzíteni másodpercenként.

Az előlapon még négy funkciót reklámoznak:

• Intelligent Auto ( intelligens automata mód ) - ha nem akarunk nagyon belemélyedni a gép kezelésébe, akkor ez maga a fotós nirvána. A gép felismeri a témát, megfelelően beállítja magát, nekünk csak az exponálógombot kell nyomkodni, és készülnek a jobbnál-jobb képek. Elméletben. Gyakorlatban amikor próbálgattam a gépet a hajam az égnek állt, mikor egy tájkép után közeli ( makro ) fényképet akartam készíteni egy növényről. Ha kapcsolható lett volna, fél pillanat, és kész vagyok, így percekig kellet vele küzdeni, hogy jöjjön már rá, hogy most nem a távoli hegyeket, hanem a közeli gyomot kell fényképezni. Azért többnyire nem ennyire rossz a helyzet, a legtöbb gépet kézzel is lehet makro módba kapcsolni.
• Smile Shutter ( mosolyérzékelés ) - ha mosolyt érzékel, exponál. Beállítható, hogy fél-, normál vagy széles mosolyra készítse el a képet. Ezzel és a következő arcfelismerés funkcióval egész jól el lehet szórakozni filmnézés közben. A masina szorgosan keresi az arcokat, ha megleli, bekeretezi, és ha valaki elmosolyodik, exponál is egyből :D.
• Face Detection ( arcfelismerés ) - ha be van kapcsolva, és arcot érzékel a képmezőben, beállít mindent ( még a vörösszem-jelenség csökkentő vakumódot is ). 
• SteadyShot ( rázkódásvédelem ) - gyenge fényviszonyok mellett, vagy távolra zoomolva segít ( -ene ) éles, bemozdulásmentes képet készíteni. Sajna ebben a belépőszintű masinában nem optikai, csak szoftveres rázkódásvédelmi megoldás van.

Ezzel végeztünk is a gép felső és első részével :D. A következőkben valamelyik másik oldalával folytatjuk.

Mit jelent az, hogy a képméret 3648 x 2736 pixel?

A címben említett méretű képet úgy képzeljük el, mint egy táblázatot vagy rácsot, melynek a hosszabbik oldala 3648 , a rövidebbik oldala pedig 2736 egység hosszú, és minden elemi része négyzet alakú ( összesen 3648*2736 = 9.980.928 képpontból áll ). Egy ilyen elemi rész egy pixel ( a pixel szó az angol picture element kifejezésből származik, jelentése képelem vagy képpont ). Mindegyik ilyen képelemhez tartozik egy szín, a képelemek összessége alkotja a képet.

Malacka 1200%-os nagyításban :), jól megfigyelhetők a képet alkotó négyzet alakú elemi képpontok, a pixelek

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) (2. rész)

Nézzük meg közelebbről az objektív feliratait:

• 3x Optical Zoom
• 3,1-5,6/6,2-18,6.

Kell hozzá egy kis (nagyon pongyola :) ) elméleti alapozás. A gyűjtőlencsére párhuzamosan érkező fénysugarak a lencse túlsó oldalán egy pontban találkoznak. A gyújtótávolság a lencse és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság. Egy fényképezőgép objektíve több lencséből áll, azonban viselkedését tekintve hasonló, mint egyetlen gyűjtőlencse, így jellemezhető egy adott gyújtótávolsággal. A legtöbb digitális fényképezőgép változtatható gyújtótávolságú objektívvel rendelkezik. A bemutatott fényképezőgépen ez 6,2 mm-től 18,6 mm-ig tart, ez a használható gyújtótávolság tartomány (általában így jelölik: f = 6,2-18,6 mm). Ha a legnagyobb elérhető gyújtótávolságot elosztjuk a legkisebbel, megkapjuk a zoomátfogást: 18,6/6,2 = 3. Ahhoz, hogy a különböző konstrukciójú, eltérő szenzorméretű gépek összehasonlíthatóak legyenek, a gyújtótávolságokat meg szokták adni a 35 mm-es filmes fényképezőgépre átszámított értéken is, esetünkben ez 35-105 mm (ez a 35 mm-es induló érték nem számít különösebben jónak, ha gépvásárlás előtt állunk, figyeljünk oda, kaphatóak 26-28 mm-től induló gépek is).

Kisebb gyújtótávolságnál nagyobb a látószög, a fényképezőgép a téma nagyobb részét tudja megörökíteni, nagyobbnál a látószög csökken, viszont a tárgyat felnagyítja ("közelebb hozza"). A gyújtótávolság változtatását hívjuk zoomolásnak.
Szemléltetve:

Malacka az olajszűrőn :D - nagylátószög, a legkisebb használható gyújtótávolság

Malacka közelről :), kihasználva a teljes 3x-os zoomot - tele, a legnagyobb használható gyújtótávolság

A fényképezőgép zoomkapcsolója a W (Wide) a nagylátószög, a T (Tele) a zoom, a W gomb megnyomásával csökkentjük a fókusztávolságot, a látószög nő, a téma "távolodik", a T gomb növeli a fókusztávolságot, a látószög csökken, a téma "közeledik"

Az objektíven keresztül az érzékelőre jutó fény mennyiségét a rekesznyílás (blende) mérete határozza meg. Tiszta sor, nagyobb nyílás = több fény, szűkebb nyílás = kevesebb fény. A 3,1-5,6 felirat a legnagyobb használható blendeméretre utal (változtatható gyújtótávolságú objektívnél több értéket is meg szoktak adni, példánkban a rekesz f/3,1 a legkisebb, f/5,6 a legnagyobb gyújtótávolságnál). Szokásos jelölése például f/3,1, ez azt jelenti hogy a blende mérete = fókusztávolság/3,1.  Kicsit zavaró, hogy a kisebb szám nagyobb, a nagyobb szám kisebb rekesznyílást jelez, de idővel meg lehet szokni :)

Egy régi szovjet fényképezőgép segítségével megpróbálom szemléltetni is:

Zárt rekesz, ilyenkor nem jut be fény a fényképezőgépbe

Tág rekesz - alacsony f/ szám - sok fény jut be a gépbe

Szűk rekesz - magas f/ szám - kevés a bejutó fény

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) (1. rész)

Ezt mondjuk kicsit eltúloztam. A lényeg az, hogy mivel a fényképezőgépek mind fényképek készítésére szolgálnak, nagyjából ugyanazokat a funkciókat kell ellátniuk. Az adott gépen a gombok elhelyezkedése, a menü felépítése, a teljes kialakítás persze egészen más lehet, de ha tudjuk, általában mit kell tudnia egy gépnek, némi keresgélés után biztosan boldogulni fogunk :).
A bemutatáshoz egy belépő szintű kompakt masinát használok, becsületes neve Sony Cyber-shot DSC-S2000, mivel ez van kéznél.

Be- és kikapcsolni a felső részén lévő kerek gombbal kell, mellette található egy jelzőfény a bekapcsolt állapot jelzésére. Ha a bekapcsolt fényképezőgéppel semmilyen műveletet nem végzünk néhány percig, az elemek kímélése miatt kikapcsol. Többnyire ilyenkor elég az exponálógombot megnyomni, hogy újra feléledjen, de előfordulhat olyan modell is, melyet ismét be kell kapcsolni.

A felső részen található még az exponálógomb. Ha fényképet szeretnénk készíteni, először félig nyomjuk le, ekkor a masina fókuszál, ha sikerült, megváltozik a fókuszkeret, illetve csippanthat is, ha nincsenek letiltva a hangok. Ekkor nyomjuk csak le teljesen az exponálógombot, hogy elkészüljön a fotó.

Az objektív felett helyezkedik a beépített vaku. Ez maximum 2-3 méterig képes megvilágítani a témát. Ha nem szeretnénk sok piros szemet a fotóinkon, kapcsoljuk be a vaku vörösszem-csökkentő módját. Ilyenkor a felvétel elkészítése előtt néhány elővillanást végez a gép. Ha vakuznunk kell, valószínű kevés a fény, a szemeken a pupillák kitágulnak. A vörös szemeket a retinán lévő vérerekről visszaverődő villanófény okozza. Az elővillanások miatt a pupillák összehúzódnak, csökkentve ezt a hatást. Ha mégis maradt a fotón néhány vörös szem, majd megtanuljuk, hogyan kell eltávolítani :). Egy apróságot majd elfelejtettem, ügyeljünk rá, hogy ne takarjuk el a vakut a működés közben :).

Az objektív mellett találhatjuk még a mikrofont, a videofelvételhez hangot is rögzít a gép, valamint az önkioldó működését jelző fényt. Az önkioldó segítségével nem az exponálógomb lenyomásakor készül el a kép, hanem 2 vagy 10 másodperccel később, beállítástól függően. Így még van időnk odaszaladni a gép elé, hogy mi is rajta lehessünk a felvételen :).

Mára azt hiszem ennyi elég, az objektíven lévő feliratok értelmezése egy egész bejegyzést megtölt majd. Folyt. köv. :)

A gépem csak x megapixeles, a mai gépek pedig már 1x megapixelesek. Vegyek ezért új fényképezőgépet?

Ha elégedett vagy a mostani masinád képeivel, akkor ne. A megapixelek számának növelése inkább csak marketingfogás a hétköznapi használatra szánt gépeknél. A régi, 3-4 megapixeles képekből is lehet akár A4-es méretű színes képet készíteni, otthoni használat esetén általában ennél többre nem nagyon van szükség. A mai gépeknek lehetnek olyan szolgáltatásai, amit a régi nem tud. Például mostanra eléggé elterjedt az arc és mosolyfelismerő funkció, tartalmazhat több motívumprogramot, nagyobb lehet a zoomátfogása stb., esetleg ez ok lehet a vásárlásra, de magáért a több megapixelért nem érdemes költeni.

Miért vásároljunk digitális fényképezőgépet?

Mert még nincs, de szeretnénk egy olyan hobbival foglalkozni, ami sok örömet szerezhet nekünk, a családunknak és a barátainknak. Ha szűkösebbek az anyagi lehetőségek, az aukciós oldalakon és a hirdetésekben tömegével találhatunk régi, de még jól működő fényképezőgépeket.

Elromlott a fényképezőgépünk, és gazdaságosan nem javítható. Sok esetben a javítás költsége – főleg olcsóbb gép esetén – összemérhető egy új készülék árával. Ilyenkor inkább érdemes egy újba beruházni – megnyugtató az az 1-2 év garancia :) – mint majdnem annyit rákölteni a régire. Szerencsés esetben megúszható a javíttatás, nekem a fényképezőgépem automatikusan felpattanó vakuja ment tönkre. Nem nyílt ki, csak kioldott a retesz. Kipiszkáltam, villanni villant rendesen. Utánajártam, szállítási költséggel együtt több, mint tízezer forint lett volna a javítás. Ez azért elég húzós. Viszont egy befőttesgumival simán rögzíteni tudom a kinyílt állapotában, és így rendben működik :).

Komolyabban szeretnénk foglalkozni a fotózással, és jelenlegi gépünk tudása már kevés. A kisebb kompakt gépek kevés kézi beállítási lehetőséggel rendelkeznek. Arra készültek, hogy egyszerűen, könnyen és különösebb felkészültség nélkül lehessen velük fotózni. Tartalmaznak motívumprogramokat, melyekkel a legtöbb szituáció megoldható (tájkép, portré, sport, éjszakai felvétel stb.), de nem sok beavatkozást engednek a működésbe. Ilyenkor jöhet szóba a csere egy olyan gépre, mely nagyobb teret engedhet a kreativitásunknak.

Néhány szó magamról és arról, miért is készül ez a blog?

A 2012-es esztendőnek számomra a megújulásról, új lehetőségek megismeréséről, az eddigi életem megváltozatásáról kell szólnia. Eddig eléggé bezárkóztam, kerültem a nyilvánosságot. Most megpróbálok ezen változtatni, ennek első lépése ennek a blognak a létrehozása ami az egyik kedvenc hobbimról, a fényképezésről szól.
Lassan 10 éve foglalkozom a fotózással. Ennek legnagyobb része könnyed kattogtatással telt, vakon bíztam benne, hogy a masina tudja mit csinál, az automata módban készített képek jók. Rengeteg képet készítettem, és tényleg voltak közöttük jól sikerültek is (azért tényleg nem rossz az automata mód  :) ). Azután majdnem két éve, egy iskolai tornateremben tartott rendezvényen az érzékenységet automatáról ISO 100-ra állítottam. Az elkészült képeket átnézve döbbenten láttam, hogy az automatikus érzékenységgel fotózott képekhez képest mennyivel jobbak az ISO 100-as érzékenységgel készültek. Határozott kontúrok, igazi színek voltak a képeken. Ekkor kezdtem tanulmányozni a szakkönyveket, böngészni az Internetet, hogy jobb fotókat tudjak készíteni. Sajna a gyakorlatban csak ritkán kamatoztattam az új ismereteket (lustaság = fél egészség :) , egyebek között ezen is változtatni kell ebben az évben :) ), kevés alkalommal szántam rá magam a fotózásra.
Szeretnék egy olyan oldalt létrehozni, ami talán már a fényképezés gondolatának felmerülésétől segít eligazodni a digitális fotózás világában. Igyekszem úgy megfogalmazni a mondandómat, hogy könnyen érthető legyen, inkább fogalmazva pongyolán, de szemléletesen, mint érthetetlen szakkifejezésekkel dobálózva. Ebből következően a blog elsősorban azoknak szól, akik most kezdik az ismerkedést a fotózással, vagy eddig - hozzám hasonlóan szinte - csak az exponáló gombot használták.