Óvjuk meg a képeinket! ( 1. rész )

Legtöbb képünket csak digitális formában tároljuk, kevés van, amit papíron is megörökítünk. Az adatok azonban könnyen elveszhetnek, megsérülhetnek. Hogy ez ne következzen be, több dolgot is tehetünk.

Ami csak egy példányban létezik, mondjuk a számítógépünk merevlemezén, az bármikor könnyen elveszhet. Meghibásodás, vírus, véletlen törlés bármikor bekövetkezhet.

Először nézzük át, mit tehetünk a számítógépünk biztonságáért?

A merevlemez nagyon precíz szerkezet, nagyon nem tolerálja, ha működés közben ütés éri. Nem feltétlenül azonnal jelentkezik a meghibásodás, de elindulhat a folyamat, melynek végállomása adataink részleges vagy teljes elvesztése. Ezért üzem közben az asztali számítógépet semmiképpen ne mozgassuk, ne érje, ütés, a hordozható masinákat is csak óvatosan helyezzük át. A gép szellőző nyílásait ne takarjuk el, a megemelkedett hőmérséklet ha azonnal nem is teszi tönkre a gépet, az alkatrészek fokozott igénybevétele miatt mindenképpen csökkenti a várható élettartamát. Notebook, netbook esetén fokozottan figyeljünk a szellőzésre!!!

Az elektromos hálózat és a telefonvezeték is okozhat meglepetéseket. Ha anyagilag megengedhetjük magunknak, célszerű egy szünetmentes tápegységet beszerezni. Ez amellett, hogy áramkimaradás esetén lehetőséget ad a munkánk elmentésére és a számítógép szabályos leállítására, megvédi a gépünket a túlfeszültségtől is. A legtöbb szünetmentes táp a telefonvezeték számára is biztosítja a túlfeszültségvédelmet. Némelyik képes kommunikálni is a számítógéppel, így mielőtt teljesen lemerülne, leállítja a számítógépet. Ha a szünetmentes tápegység túl drága, néhány ezer forintért kapható túlfeszültség védelemmel ellátott elosztóléc. Ez az áramkimaradástól nem véd, de az esetleges káros feszültséglökést megfoghatja. Többnyire a védett berendezések árának töredékéért beszerezhetjük ezeket az eszközöket. A számítógéphez kapcsolt összes eszközt védjük, ne csak az alapgépet! Ha pl. a monitorunk vagy a modem nem a védett csatlakozóra van kötve, a túlfeszültség rajtuk keresztülhaladva is károsíthatja a számítógépünket.

Ha nem tudunk beruházni túlfeszültség védelemre, akkor annyit tehetünk, hogy ha zivatar közeledik, leállítjuk a számítógépet és leválasztjuk az elektromos hálózatról. Természetesen a géppel kapcsolatban lévő egyéb eszközökkel is ez a teendő. És ne feledkezzünk meg a telefonvezeték kihúzásáról sem a modemből. Ilyenkor nemcsak a közelben lecsapó villám okozhat bajt, hanem a pillanatnyi áramkimaradások is.

A gépünk fizikai védelme mellett nem hanyagolhatjuk el a szoftverek védelmét sem. Sajnos rengeteg számítógépes kártevő létezik, melyek ellen mindenképpen tennünk kell. Az Internet használata sajnos árnyoldalakkal is jár. :( Természetesen off-line módon is megfertőződhet a masina, ha valamilyen adathordozón ( pendrive, CD, DVD lemez stb. ) bejut a kártevő. Így ilyenkor is szükségünk van megfelelő védelemre. A vírusvédelemmel foglalkozó cégek néhány ezer forintos éves díjért megfelelő megoldásokat kínálnak. Szerencsére néhány megoldás otthoni és non-profit felhasználásra ingyenesen is elérhető. Ezek a szoftverek a hétköznapi használatban szükséges védelmi funkciókkal rendelkeznek, rendszeresen frissítik a vírusadatbázisukat, így Internetre kötött számítógép esetén naprakész védelemmel rendelkezhetünk. Lehetőség van az adatbázisok letöltésére és a kézi frissítésekre is, így a netkapcsolattal nem rendelkező számítógépet is frissen tarthatjuk. Ez szükséges, mert sajnos folyamatosan jelennek meg újabb fenyegetések, kártevők, az elavult adatbázissal rendelkező vírusirtó nem biztosít megfelelő védelmet. Kettő magyar nyelven is tudó ingyenes vírusvédelmi megoldást emelnék ki:

Avast Free Antivirus

Letölthető innen: http://www.avast.com/free-antivirus-download

Egy online regisztrációt követően egy évig jogtisztán használhatjuk otthoni számítógépünkön. Ha az idő lejárt, újabb regisztrációval meghosszabbíthatjuk.

AVG Antivirus

Letölthető innen: http://www.avg.hu/?viewpage=avgfree-general

Háztartásonként csak egy, kizárólag magáncélra használt számítógépre telepíthetjük.

Mindkét szoftver folyamatosan felügyel, keresve a fenyegetéseket. Csak az egyiket telepítsük, több rezidens vírusirtót nem kell együtt használni. Ha a „több szem többet lát” elvet mégis érvényesíteni szeretnénk, akkor a Doctor Web CureIt! szoftverének aktuális verzióját töltsük le és futtassuk alkalmanként, ez képes telepítés nélkül ellenőrzést végezni a számítógépünkön, így kiegészíthetjük a rezidens védelmet. Letölthető innen: http://www.doctorweb.hu/index.php?pg=letoltes

Az aktuálisan elérhető verzió mindig a friss adatbázist tartalmazza.

Ez egy jó nagy téma, úgyhogy valamikor folyt. köv. :)

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) ( 9. rész )

Az eltelt idő alatt sikerült kellőképpen ráhangolódnom a programautomatika témára, úgyhogy kezdjünk is neki. :)

A felvételi üzemmódok között "Automatikus program" néven találjuk meg

Ezen a gépen a legtöbb beállítási lehetőséget ebben a módban tudjuk elérni. Az egyik ezek közül a fókuszmód kiválasztása.

Többpontos autófókusz kiválasztása

 
"Több AF" ( AF = autófókusz érzkelő ): A gép 9 fókuszmezővel rendelkezik. Ebben az üzemmódban ezek közül valamelyikre állítja az élességet, amikor félig lenyomjuk az exponálógombot. Ilyenkor kis zöld keretekkel jelzi, hogy mely részeken végezte el az élességállítást. Gyakran előfordult azonban, hogy így nem az lett éles a fotón, amit szerettem volna, így én ezt az üzemmódot ritkán használom. Ha be van kapcsolva az arcfelismerés, akkor elsősorban azokra próbál fókuszálni, így csoport fotózásánál azért hasznos lehet.

Amikor a többpontos autófókusz másképp gondolja... Az előtérben lévő virágokat szerettem volna lefényképezni, de távolabbra állította az élességet. Mondjuk itt az erős napfény sem szerencsés...

Középre fókuszálás

"Közép AF": automatikusan a kép közepére fókuszál. Többnyire így használom a masinát, így én választom ki, mi legyen éles a képen. Ha a kompozíció miatt nem középen helyezkedik el a téma, akkor sincs gond. Ilyenkor először középre helyezem a keresőben azt, amit le szeretnék fotózni. Félig lenyomom és lenyomva is tartom az exponálógombot, így rögzítve van a fókusz. Ezt követően lehet megkomponálni a képet, majd a gomb teljes lenyomásával exponálni. Így - annak ellenére, hogy nem középen van - éles lesz a téma.
Választhatunk a fénymérési módok közül is.
Többmezős fénymérés: több zónára osztja a képet, mindegyiken egyedi mérést végez és ezek alapján számítja ki az expozíciót. Legtöbbször jó eredményt ad ez a mód.

Többmezős fénymérés

Középre súlyozott fénymérés: kb.  a képmező középső 70 százalékának az átlagát számolja.Gyakran alulexponál, ha erős a háttérfény vagy a kép nagy részén az ég látható.

Középre súlyozott fénymérés

Szpot mérés: a képmezőnek csak a középső nagyon kis részén végzi el a fénymérést. Akkor célszerű használni, ha erős ellenfényben fotózunk, vagy nagy a háttér és a tárgy között a kontrasztkülönbség.

Szpot fénymérés

Az éjszakai égbolt és fényes hold között nagy a kontrasztkülönbség, így a szpot fényméréssel tudta a gép helyesen beállítani az expozíciót

A megvilágításnak megfelelően állítsuk be a fehéregyensúlyt ( white balance ), ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, válasszuk az automatikát. Korábban már volt rá példa, hogy a helytelen beállítás milyen drasztikus színhibát okozhat.

Fehéregyensúly beállítása

Az érzékenységet tartsuk a lehető legalacsonyabban, azaz ennél a masinánál ISO 100-on. Ha gyér megvilágításnál kell kézben tartva fotóznunk, feljebb kell venni, hogy a záridő ne legyen nagyon lassú, mert akkor már a kezünk remegésétől is bemozdulhat a kép. ISO 3200 is választható, de az itt csak a marketing kedvéért van, gyakorlati haszna nincs, ISO 400 felé már nem érdemes mennünk, már ott is rezeg a léc nagyon ezeknél a kis kompakt masináknál.

Az érzékenységet a lehető legalacsonyabbra válasszuk

A fénymérés eredménye alapján a gép kiszámítja az optimális expozíciót. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a fényviszonyok miatt felül kell bírálni ezt a beállítást. Ezt teszi lehetővé az expozíció korrekció. Ha pozitív irányba változtatjuk, a kép világosabb lesz, negatív irányú módosítás sötétebb fotót eredményez.

Expozíció korrekció beállítása

A gyakorlatban így néz ki:

Expozíció korrekció: -2

Expozíció korrekció: -1

Expozíció korrekció: 0, ez a gép által számolt érték

Expozíció korrekció: +1

Expozíció korrekció: +2

Például ha erős napfényben fotózunk fehér fal előtt álló személyt, jó eséllyel alulexponált lesz a kép, mivel a falról visszaverődő sok fény megzavarja a gépet. Ilyenkor vagy az expozíciót korrigáljuk pozitív irányba, vagy szpot fényméréssel a fotózandó személy bőrére mérünk fényt.

A kicsit komolyabb fényképezőgépek tudnak expozíció sorozatot fényképezni ( exposure bracketing ). Ilyenkor több kép készül, egy a helyes expozícióval, a többi pedig alul illetve túlexponálva. A helyes expozíciótól való eltérés mértéke beállítható. Ha a gépünk képes rá, trükkös fényviszonyok között használjuk nyugodtan ezt a módot, így nagy esély van rá, hogy valamelyik kép megfelelő lesz.

Az expozíció sorozat másik felhasználási módja az ún. HDR ( High Dynamics Range - nagy dinamikatartomány ) képek készítése. Ha a téma nagyon világos és nagyon sötét részeket is tartalmaz, egyetlen fotó nem képes megfelelően rögzíteni a nagy dinamikatartományt. A nagyon világos részek az alulexponált, a nagyon sötét részek pedig a túlexponált képen látszanak helyesen. Megfelelő szoftverek képesek ezeket a fotókat egyetlen képpé összefűzni, így a kép minden része megfelelő lesz.