Óvjuk meg a képeinket! ( 1. rész )

Legtöbb képünket csak digitális formában tároljuk, kevés van, amit papíron is megörökítünk. Az adatok azonban könnyen elveszhetnek, megsérülhetnek. Hogy ez ne következzen be, több dolgot is tehetünk.

Ami csak egy példányban létezik, mondjuk a számítógépünk merevlemezén, az bármikor könnyen elveszhet. Meghibásodás, vírus, véletlen törlés bármikor bekövetkezhet.

Először nézzük át, mit tehetünk a számítógépünk biztonságáért?

A merevlemez nagyon precíz szerkezet, nagyon nem tolerálja, ha működés közben ütés éri. Nem feltétlenül azonnal jelentkezik a meghibásodás, de elindulhat a folyamat, melynek végállomása adataink részleges vagy teljes elvesztése. Ezért üzem közben az asztali számítógépet semmiképpen ne mozgassuk, ne érje, ütés, a hordozható masinákat is csak óvatosan helyezzük át. A gép szellőző nyílásait ne takarjuk el, a megemelkedett hőmérséklet ha azonnal nem is teszi tönkre a gépet, az alkatrészek fokozott igénybevétele miatt mindenképpen csökkenti a várható élettartamát. Notebook, netbook esetén fokozottan figyeljünk a szellőzésre!!!

Az elektromos hálózat és a telefonvezeték is okozhat meglepetéseket. Ha anyagilag megengedhetjük magunknak, célszerű egy szünetmentes tápegységet beszerezni. Ez amellett, hogy áramkimaradás esetén lehetőséget ad a munkánk elmentésére és a számítógép szabályos leállítására, megvédi a gépünket a túlfeszültségtől is. A legtöbb szünetmentes táp a telefonvezeték számára is biztosítja a túlfeszültségvédelmet. Némelyik képes kommunikálni is a számítógéppel, így mielőtt teljesen lemerülne, leállítja a számítógépet. Ha a szünetmentes tápegység túl drága, néhány ezer forintért kapható túlfeszültség védelemmel ellátott elosztóléc. Ez az áramkimaradástól nem véd, de az esetleges káros feszültséglökést megfoghatja. Többnyire a védett berendezések árának töredékéért beszerezhetjük ezeket az eszközöket. A számítógéphez kapcsolt összes eszközt védjük, ne csak az alapgépet! Ha pl. a monitorunk vagy a modem nem a védett csatlakozóra van kötve, a túlfeszültség rajtuk keresztülhaladva is károsíthatja a számítógépünket.

Ha nem tudunk beruházni túlfeszültség védelemre, akkor annyit tehetünk, hogy ha zivatar közeledik, leállítjuk a számítógépet és leválasztjuk az elektromos hálózatról. Természetesen a géppel kapcsolatban lévő egyéb eszközökkel is ez a teendő. És ne feledkezzünk meg a telefonvezeték kihúzásáról sem a modemből. Ilyenkor nemcsak a közelben lecsapó villám okozhat bajt, hanem a pillanatnyi áramkimaradások is.

A gépünk fizikai védelme mellett nem hanyagolhatjuk el a szoftverek védelmét sem. Sajnos rengeteg számítógépes kártevő létezik, melyek ellen mindenképpen tennünk kell. Az Internet használata sajnos árnyoldalakkal is jár. :( Természetesen off-line módon is megfertőződhet a masina, ha valamilyen adathordozón ( pendrive, CD, DVD lemez stb. ) bejut a kártevő. Így ilyenkor is szükségünk van megfelelő védelemre. A vírusvédelemmel foglalkozó cégek néhány ezer forintos éves díjért megfelelő megoldásokat kínálnak. Szerencsére néhány megoldás otthoni és non-profit felhasználásra ingyenesen is elérhető. Ezek a szoftverek a hétköznapi használatban szükséges védelmi funkciókkal rendelkeznek, rendszeresen frissítik a vírusadatbázisukat, így Internetre kötött számítógép esetén naprakész védelemmel rendelkezhetünk. Lehetőség van az adatbázisok letöltésére és a kézi frissítésekre is, így a netkapcsolattal nem rendelkező számítógépet is frissen tarthatjuk. Ez szükséges, mert sajnos folyamatosan jelennek meg újabb fenyegetések, kártevők, az elavult adatbázissal rendelkező vírusirtó nem biztosít megfelelő védelmet. Kettő magyar nyelven is tudó ingyenes vírusvédelmi megoldást emelnék ki:

Avast Free Antivirus

Letölthető innen: http://www.avast.com/free-antivirus-download

Egy online regisztrációt követően egy évig jogtisztán használhatjuk otthoni számítógépünkön. Ha az idő lejárt, újabb regisztrációval meghosszabbíthatjuk.

AVG Antivirus

Letölthető innen: http://www.avg.hu/?viewpage=avgfree-general

Háztartásonként csak egy, kizárólag magáncélra használt számítógépre telepíthetjük.

Mindkét szoftver folyamatosan felügyel, keresve a fenyegetéseket. Csak az egyiket telepítsük, több rezidens vírusirtót nem kell együtt használni. Ha a „több szem többet lát” elvet mégis érvényesíteni szeretnénk, akkor a Doctor Web CureIt! szoftverének aktuális verzióját töltsük le és futtassuk alkalmanként, ez képes telepítés nélkül ellenőrzést végezni a számítógépünkön, így kiegészíthetjük a rezidens védelmet. Letölthető innen: http://www.doctorweb.hu/index.php?pg=letoltes

Az aktuálisan elérhető verzió mindig a friss adatbázist tartalmazza.

Ez egy jó nagy téma, úgyhogy valamikor folyt. köv. :)

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) ( 9. rész )

Az eltelt idő alatt sikerült kellőképpen ráhangolódnom a programautomatika témára, úgyhogy kezdjünk is neki. :)

A felvételi üzemmódok között "Automatikus program" néven találjuk meg

Ezen a gépen a legtöbb beállítási lehetőséget ebben a módban tudjuk elérni. Az egyik ezek közül a fókuszmód kiválasztása.

Többpontos autófókusz kiválasztása

 
"Több AF" ( AF = autófókusz érzkelő ): A gép 9 fókuszmezővel rendelkezik. Ebben az üzemmódban ezek közül valamelyikre állítja az élességet, amikor félig lenyomjuk az exponálógombot. Ilyenkor kis zöld keretekkel jelzi, hogy mely részeken végezte el az élességállítást. Gyakran előfordult azonban, hogy így nem az lett éles a fotón, amit szerettem volna, így én ezt az üzemmódot ritkán használom. Ha be van kapcsolva az arcfelismerés, akkor elsősorban azokra próbál fókuszálni, így csoport fotózásánál azért hasznos lehet.

Amikor a többpontos autófókusz másképp gondolja... Az előtérben lévő virágokat szerettem volna lefényképezni, de távolabbra állította az élességet. Mondjuk itt az erős napfény sem szerencsés...

Középre fókuszálás

"Közép AF": automatikusan a kép közepére fókuszál. Többnyire így használom a masinát, így én választom ki, mi legyen éles a képen. Ha a kompozíció miatt nem középen helyezkedik el a téma, akkor sincs gond. Ilyenkor először középre helyezem a keresőben azt, amit le szeretnék fotózni. Félig lenyomom és lenyomva is tartom az exponálógombot, így rögzítve van a fókusz. Ezt követően lehet megkomponálni a képet, majd a gomb teljes lenyomásával exponálni. Így - annak ellenére, hogy nem középen van - éles lesz a téma.
Választhatunk a fénymérési módok közül is.
Többmezős fénymérés: több zónára osztja a képet, mindegyiken egyedi mérést végez és ezek alapján számítja ki az expozíciót. Legtöbbször jó eredményt ad ez a mód.

Többmezős fénymérés

Középre súlyozott fénymérés: kb.  a képmező középső 70 százalékának az átlagát számolja.Gyakran alulexponál, ha erős a háttérfény vagy a kép nagy részén az ég látható.

Középre súlyozott fénymérés

Szpot mérés: a képmezőnek csak a középső nagyon kis részén végzi el a fénymérést. Akkor célszerű használni, ha erős ellenfényben fotózunk, vagy nagy a háttér és a tárgy között a kontrasztkülönbség.

Szpot fénymérés

Az éjszakai égbolt és fényes hold között nagy a kontrasztkülönbség, így a szpot fényméréssel tudta a gép helyesen beállítani az expozíciót

A megvilágításnak megfelelően állítsuk be a fehéregyensúlyt ( white balance ), ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, válasszuk az automatikát. Korábban már volt rá példa, hogy a helytelen beállítás milyen drasztikus színhibát okozhat.

Fehéregyensúly beállítása

Az érzékenységet tartsuk a lehető legalacsonyabban, azaz ennél a masinánál ISO 100-on. Ha gyér megvilágításnál kell kézben tartva fotóznunk, feljebb kell venni, hogy a záridő ne legyen nagyon lassú, mert akkor már a kezünk remegésétől is bemozdulhat a kép. ISO 3200 is választható, de az itt csak a marketing kedvéért van, gyakorlati haszna nincs, ISO 400 felé már nem érdemes mennünk, már ott is rezeg a léc nagyon ezeknél a kis kompakt masináknál.

Az érzékenységet a lehető legalacsonyabbra válasszuk

A fénymérés eredménye alapján a gép kiszámítja az optimális expozíciót. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a fényviszonyok miatt felül kell bírálni ezt a beállítást. Ezt teszi lehetővé az expozíció korrekció. Ha pozitív irányba változtatjuk, a kép világosabb lesz, negatív irányú módosítás sötétebb fotót eredményez.

Expozíció korrekció beállítása

A gyakorlatban így néz ki:

Expozíció korrekció: -2

Expozíció korrekció: -1

Expozíció korrekció: 0, ez a gép által számolt érték

Expozíció korrekció: +1

Expozíció korrekció: +2

Például ha erős napfényben fotózunk fehér fal előtt álló személyt, jó eséllyel alulexponált lesz a kép, mivel a falról visszaverődő sok fény megzavarja a gépet. Ilyenkor vagy az expozíciót korrigáljuk pozitív irányba, vagy szpot fényméréssel a fotózandó személy bőrére mérünk fényt.

A kicsit komolyabb fényképezőgépek tudnak expozíció sorozatot fényképezni ( exposure bracketing ). Ilyenkor több kép készül, egy a helyes expozícióval, a többi pedig alul illetve túlexponálva. A helyes expozíciótól való eltérés mértéke beállítható. Ha a gépünk képes rá, trükkös fényviszonyok között használjuk nyugodtan ezt a módot, így nagy esély van rá, hogy valamelyik kép megfelelő lesz.

Az expozíció sorozat másik felhasználási módja az ún. HDR ( High Dynamics Range - nagy dinamikatartomány ) képek készítése. Ha a téma nagyon világos és nagyon sötét részeket is tartalmaz, egyetlen fotó nem képes megfelelően rögzíteni a nagy dinamikatartományt. A nagyon világos részek az alulexponált, a nagyon sötét részek pedig a túlexponált képen látszanak helyesen. Megfelelő szoftverek képesek ezeket a fotókat egyetlen képpé összefűzni, így a kép minden része megfelelő lesz.

JPG, TIF, RAW - mit jelentenek ezek a furcsa szavak?

Eljött az ideje ismét egy kis elméletnek a változatosság kedvéért :). A számítógép az összetartozó információkat önálló egységekben, fájlokban tárolja. Az információ sokféle lehet, például futtatható program, szöveges dokumentum, zene, videó, kép stb...

Nézzünk egy példát a fájl nevére:
DSCF0521_0566.jpg
A fájl neve: DSCF0521_0566, ezt követi egy ., majd a kiterjesztés, ami jelen esetben JPG. A fájlnak természetesen ennél tartalmasabb nevet is adhatunk a DSCF**** helyett, például "Balatoni fotók - 2011". A kiterjesztés utal a fájl tartalmára, a JPG egy képfájl formátumot jelez. Ezt a formátum nagyon elterjedt, a digitális fényképezőgépek is használják. Praktikus, mert a képinformációkat veszteséges tömörítéssel tárolja, így viszonylag csekély méretű fájlokat kapunk. A veszteséges tömörítés azt jelenti, hogy az eredeti információkat már nem lehet a tömörítés után helyreállítani. Képek, zenék, videók tárolására használható elfogadható minőségromlással. A tömörítés mértéke állítható, a kisebb méret rosszabb minőséggel jár ( valamit valamiért :) ).

Amikor fotózunk, a fényképezőgép az érzékelője által rögzített információt feldolgozza, létrehozza a képet és tárolja a memóriakártyán vagy a belső memóriájában. Az egyszerűbb masinák csak jpg formátumban képesek rögzíteni a fotót. Ez azt jelenti, hogy kész, azonnal használható eredményt kapunk, de veszteségesen tömörített formátumban rögzítve. Amennyiben gépünkön beállítható a tömörítés mértéke, válasszuk a legjobb minőséget adó beállítást ( fine ). Így ha később még szükséges némi utómunka ( átnézzük majd azt is idővel :) ), az elérhető legjobb állapotból kezdhetünk hozzá. Ezért fontos az is, hogy ne ötletszerűen szerkesszük a képeinket ( pl. eltávolítjuk a vörös szemeket, később megvágjuk, állítunk a színeke stb. ), mert minden egyes mentésnél újra rontunk a minőségen. Kicsit olyan, mint a hőskorban a VHS filmek másolása volt, minden másolat egy kicsivel rosszabb lett a forrásánál.

Azért, hogy az utómunkáknál tényleg a lehető legjobb minőségű képeket tudják használni a fotósok, a komolyabb gépek ( már a kompaktok között is a felső kategóriások ) képesek veszteségmentes formátumban is tárolni a fotókat. Régebben ezt a TIF formátumú képekkel oldották meg. Valamennyi feldolgozást ilyenkor is végzett a fényképezőgép a beállításoknak megfelelően. Mostanában a RAW formátum az elterjedt, ez azt jelenti, hogy az ilyen fájlokba azt az adatot menti el a fényképezőgép, amit az érzékelő "lát", a feldolgozást a fotós később végzi el a számítógépen. A fájl mérete legalább 3-5-ször nagyobb, mint az ugyanolyan felbontású nagyon jó minőségű JPG képé. A RAW fájlok gyártónként eltérő formátumúak, az Adobe ( a Photoshop nevű professzionális képszerkesztő program fejlesztője ) igyekszik egy egységes, nyílt szabványt elterjeszteni, a DNG formátumot.

Tömörítetlen kép

Ugyanaz nagyon jó minőségű JPG tömörítéssel...

... és nagyon rosszal. Látványos a különbség...

És következzen egy saját példa, mit ki lehet hozni egy elrontott képből is, ha a RAW fájl is rendelkezésre áll:

Közelről, a beépített vakuval kiégetve a világos részek :(. A színek is odalettek.

Szerencsére a gép a JPG mellett RAW-ba is tud menteni. Némi alakítást követően ez lett az eredmény. :)

Némi elmélet: a zársebesség, rekesz, érzékenység trió, a képzaj és a fehéregyensúly

A rekesz értéke azt határozza meg, hogy mekkora nyíláson keresztül, a zársebesség pedig, hogy mennyi ideig éri a fény a filmet vagy a képérzékelőt. Az érzékenység pedig azt jelzi, hogy mennyire intenzíven reagál a film vagy az érzékelő a megvilágításra. Minél magasabb az érzékenység, annál kevesebb fény szükséges a helyes expozícióhoz. Azonban az érzékenységet nem növelhetjük büntetlenül. A gyérebb fénynél fotózás ára a képzaj erősödése. Ezen a masinán az érzékenység ISO 100-tól ISO 3200-ig állítható. Nézzük meg ezt a két képet, melyek azonos megvilágításnál készültek a két szélső értéken:

ISO 100 - a képzaj a lehetőségekhez képest minimális

ISO 3200 - némi különbség tapasztalható :(. A képzaj a fotót elrontó apró színes pacák formájában jelentkezik. Elég jelentős kárt tud okozni a látványban.

Itt üt vissza a megapixelek felesleges hajszolása. Általában a lapka méretét nem növelik, csak több érzékelőt helyeznek el rajta. Így még kisebb jelet szolgáltat, növelni kell az erősítést, nő a képzaj. Persze szoftveresen próbálják a gépek a zajt eltávolítani, de az erősebb zajszűrés is rontja a képet.

Pont egy ilyen tapasztalat keltette fel az érdeklődésemet a fotózás iránt. Az akkor használt Fuji fényképezőgép a bemozdulást úgy próbálta elkerülni, hogy eléggé megnövelte az érzékenységet. Ezért lettek a teljesen automata módban készült képeim korábban zajosak és fakó színűek, ha a gép gyérnek ítélte a megvilágítást. Ennyire nem volt drasztikus a különbség, de azért eléggé megdöbbentem. Szerencsére. :)

A zársebesség ISO 100-nál 1/2, ISO 3200-nál 1/60 másodperc volt, a rekesz mindkét esetben a maximális fókusztávolságnál elérhető legnagyobb: F5,6. Kézben tartva nem lehetett volna elkerülni a bemozdulást az alacsony érzékenységnél, a fényképek állvány segítségével és az önkioldót használva készültek.

Az érzékenységet ISO-ban szokták megadni ( az ISO az egyik nemzetközi szabványügyi szervezet nevének rövidítése ), a bemutatott Sony masina a következő értékekre állítható: auto, 100, 200, 400, 800, 1600, 3200. A legtöbb kompakt géppel azért ISO 200 fölé nem nagyon érdemes menni. Törekedjünk rá, hogy a használható legkisebb érzékenységgel fotózzunk.

Az izzólámpák, a neoncsövek, a napfény stb. mind eltérő megvilágítást eredményeznek. A szemünk alkalmazkodik, és így nagyjából színhelyesen látjuk a világot, a fényképezőgépünk erre nem képes, csak akkor, ha pontosan ismeri a témát megvilágító fény színhőmérsékletét. A színhőmérsékletet Kelvin fokban ( K ) szokták megadni. Az alacsonyabb érték sárgás-vöröses fényt jelez, ahogy a színhőmérséklet emelkedik, megy át a kékbe. Az izzólámpa fénye 2800 K, a napsütés és a vaku 5600 K, a felhős nappali fény 8000 K körüli. A fehéregyensúly beállítás során "megmondjuk" a fényképezőgépnek, milyen színhőmérsékletű fénynél fotózunk. Vannak előre beállított értékek, melyek a leggyakoribb lehetőségeket lefedik ( izzó, néhány fénycső, napfény, vaku, felhős idő ). Ezen kívül rábízhatjuk magunkat az automatikára is ( AWB: Auto White Balance ), de ez nem mindig hoz megfelelő eredményt. A kompakt masinák egy részén lehetőségünk van arra, hogy egész pontosan bekalibráljuk a megvilágításhoz a gépet. Ilyenkor egy fehér lapon végezzük el a mérést, ehhez állítja be magát. Vannak profibb megoldások is, de egyenlőre azokkal nem foglalkozunk.

Nézzük, mit tud a kis Sony gép:

AWB - a fehéregyensúly beállítást az automatika végezte

Nappali fény beállításokkal

Felhős éghez állítva

Fehér fénycső világítás

Természetes hatású fehér fénycsőhöz állítva

Nappali fehér fénycső beállítás

Izzólámpa

Vakuzáshoz megfelelő beállítás

A megvilágítás nem változott ( 2700 K-es kompakt fénycső és a szobám kék faláról visszaverődő fény ), mégis egész más látványt kaptunk a lehetőségeket váltogatva. Tekintve, hogy a kép háttere egy fehér fénymásolópapír volt, láthatjuk, hogy egyik beállítás sem hozza a várt eredmény. Ezt az egyszerű fényképezőgépet nem lehet pontosan kalibrálni. Ilyenkor azt tehetjük fotózáskor, hogy végignézzük a különböző fehéregyensúly beállításokat a kijelzőn, és így választjuk ki a legmegfelelőbbnek tűnőt. És fordítva is igaz, ha fura színű képeket kezdünk készíteni, valószínűleg rossz beállításon felejtettük a fehéregyensúlyt.

Hogy a helyzet ne legyen túl egyszerű, a színhőmérsékletet nem csak a fényforrás befolyásolja, hanem a környezet is. A színes falak, függönyök hatással vannak rá. Az is gyakori, hogy eltérő színhőmérsékletű fénycsöveket használnak együtt.

Egy gyors utólagos korrekciót követően kezd fehéredni a háttér :)

Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) ( 8. rész )

Következzen még két viszonylag kényelmes fotózást lehetővé tévő üzemmód.

Az egyik az Intelligens automatikus beállítás. Itt a gép megpróbálja felismerni, mit, milyen környezetben fotózunk. A működése a tapasztalataim alapján azért hagy némi kívánnivalót maga után.

A felvételi üzemmódok között az első az intelligens automatikus beállítás

Ebben a módban a következő szituációkhoz alkalmazkodna automatikusan:

• Szürkület
• Szürkületi portré
• Ellenfény
• Ellenfényű portré
• Tájkép
• Makró
• Portré.

A vaku automata módban működik, legfeljebb kikapcsolni lehet. Az önkioldó engedi a 2 és a 10 másodperces késleltetést is, használható a mosolyfelismerés funkció is. És ami még fontos, itt már látható a segédrács :).

A másik könnyű lehetőség a motívumprogramok használata ( ezen a gépen "jelenet"-nek nevezik, "scene" néven is előfordulhat, ha a gépünk angolul kommunikál ). A gyártók a leggyakrabban előforduló helyzetekre optimalizált beállításokat tárolnak a fényképezőgépekben, nekünk csak az a dolgunk, hogy az adott szituációnak megfelelőt kiválasszuk. Ez a masina nyolc ilyennel rendelkezik, de előfordulhat olyan is, amelyik több, mint 20-at tud.

Először a jelenet módot válasszuk ki, után pedig a megfelelő jelenetet

"Nagy érzékenység" - sötét helyen vaku nélküli fényképezés.

"Lágy kattintás" - portrékhoz és olyan képekhez, melyeknek a hátterét szeretnénk elmosatni, hogy kiemeljük a témát

"Tájkép" - magáért beszél :)

"Szürkületi portré" - a vakuval bevilágítja a közeli témát, de hagy elég időt arra is, hogy a háttér is látszódjon

"Szürkület" - a kevés fény miatt a rekesz sokáig nyitva marad, kézben tartva bemozdulna a felvétel

"Gasztronómia" - közeli felvételek készítését teszi lehetővé, ide dugták el a makró módot :)

"Tengerpart" - a kék szín élethű visszaadására törekszik

"Hó" -a téli fotózásnál igyekszik helyesen visszaadni a színeket. Automata módban sokszor kiszürkülne a hó, a nem havas részek alulexponáltak lennének. Ezeket a hibákat próbálja ez a beállítás kiküszöbölni.

Huhh, de jó hogy nem 20 programot tettek bele :D. Azért a legtöbb szituáció ezekkel lefedhető. A felvételi módok közül már csak a programautomatika maradt ki. Nem véletlenül, ott már több fogalmat is tisztázni kell majd, nagyobb ráhangolódást igényel :).

Fényképek átvitele a számítógépre ( Windows XP )

Sikerült egy XP-t használó gép közelébe kerülnöm, gyorsan ki is használtam a lehetőséget, hogy a fotók áttöltésének a folyamatát bemutathassam ezen a rendszeren is :). Ugyanúgy kikapcsolt állapotban csatlakoztatjuk a fényképezőgépet a számítógéphez. Bekapcsolása után itt is érzékeli az új hardvert, közben több üzenetet is kapunk:

Az illesztőprogram telepítve lett, már használható az eszköz

Válasszuk a képek másolását. Itt beállíthatjuk azt is, hogy ez legyen az alapértelmezett művelet.

Ha nem indulna el automatikusan az átvitel, akkor a "Start menü / Minden program / Kellékek / Képolvasó és fényképezőgép varázslója" útvonalon találjuk a szükséges alkalmazást

Megkeresi a képeket és a videókat...

Csak menjünk tovább :)

Ha nem akarunk egy képet átmásolni, vegyük ki a zöld pipa jelzést a sarkánál

Adjunk olyan nevet a képeknek, amelyek később segítenek az azonosításában. Választhatunk másik mappát is, illetve itt állíthatjuk be azt is, hogy a másolás végén a képek törlődjenek a fényképezőgépről.

Ha szükséges, új mappát is létrehozhatunk

Átmásolja a képeket, videókat

Amennyiben kértük, le is törli őket a fényképezőgépről

Befejeztük az átvitelt

Még egy összegző ablakot kapunk búcsúzóul...

A célmappa megnyílik, a most másolt képek, videók ki vannak jelölve, ha másolatot szeretnénk készíteni egy másik lemezre, így könnyen megtehetjük ( az ördög nem alszik - jobb az óvatosság )

Láthatjuk, hogy bár eltérő felülettel találkoztunk, az átvitel menete szinte teljesen megegyezik a Vista-nál leírtakkal. Természetesen itt is kapcsoljuk ki a fényképezőgépet, mielőtt az USB kábelt eltávolítjuk.