JPG, TIF, RAW - mit jelentenek ezek a furcsa szavak?

Eljött az ideje ismét egy kis elméletnek a változatosság kedvéért :). A számítógép az összetartozó információkat önálló egységekben, fájlokban tárolja. Az információ sokféle lehet, például futtatható program, szöveges dokumentum, zene, videó, kép stb...

Nézzünk egy példát a fájl nevére:
DSCF0521_0566.jpg
A fájl neve: DSCF0521_0566, ezt követi egy ., majd a kiterjesztés, ami jelen esetben JPG. A fájlnak természetesen ennél tartalmasabb nevet is adhatunk a DSCF**** helyett, például "Balatoni fotók - 2011". A kiterjesztés utal a fájl tartalmára, a JPG egy képfájl formátumot jelez. Ezt a formátum nagyon elterjedt, a digitális fényképezőgépek is használják. Praktikus, mert a képinformációkat veszteséges tömörítéssel tárolja, így viszonylag csekély méretű fájlokat kapunk. A veszteséges tömörítés azt jelenti, hogy az eredeti információkat már nem lehet a tömörítés után helyreállítani. Képek, zenék, videók tárolására használható elfogadható minőségromlással. A tömörítés mértéke állítható, a kisebb méret rosszabb minőséggel jár ( valamit valamiért :) ).

Amikor fotózunk, a fényképezőgép az érzékelője által rögzített információt feldolgozza, létrehozza a képet és tárolja a memóriakártyán vagy a belső memóriájában. Az egyszerűbb masinák csak jpg formátumban képesek rögzíteni a fotót. Ez azt jelenti, hogy kész, azonnal használható eredményt kapunk, de veszteségesen tömörített formátumban rögzítve. Amennyiben gépünkön beállítható a tömörítés mértéke, válasszuk a legjobb minőséget adó beállítást ( fine ). Így ha később még szükséges némi utómunka ( átnézzük majd azt is idővel :) ), az elérhető legjobb állapotból kezdhetünk hozzá. Ezért fontos az is, hogy ne ötletszerűen szerkesszük a képeinket ( pl. eltávolítjuk a vörös szemeket, később megvágjuk, állítunk a színeke stb. ), mert minden egyes mentésnél újra rontunk a minőségen. Kicsit olyan, mint a hőskorban a VHS filmek másolása volt, minden másolat egy kicsivel rosszabb lett a forrásánál.

Azért, hogy az utómunkáknál tényleg a lehető legjobb minőségű képeket tudják használni a fotósok, a komolyabb gépek ( már a kompaktok között is a felső kategóriások ) képesek veszteségmentes formátumban is tárolni a fotókat. Régebben ezt a TIF formátumú képekkel oldották meg. Valamennyi feldolgozást ilyenkor is végzett a fényképezőgép a beállításoknak megfelelően. Mostanában a RAW formátum az elterjedt, ez azt jelenti, hogy az ilyen fájlokba azt az adatot menti el a fényképezőgép, amit az érzékelő "lát", a feldolgozást a fotós később végzi el a számítógépen. A fájl mérete legalább 3-5-ször nagyobb, mint az ugyanolyan felbontású nagyon jó minőségű JPG képé. A RAW fájlok gyártónként eltérő formátumúak, az Adobe ( a Photoshop nevű professzionális képszerkesztő program fejlesztője ) igyekszik egy egységes, nyílt szabványt elterjeszteni, a DNG formátumot.

Tömörítetlen kép

Ugyanaz nagyon jó minőségű JPG tömörítéssel...

... és nagyon rosszal. Látványos a különbség...

És következzen egy saját példa, mit ki lehet hozni egy elrontott képből is, ha a RAW fájl is rendelkezésre áll:

Közelről, a beépített vakuval kiégetve a világos részek :(. A színek is odalettek.

Szerencsére a gép a JPG mellett RAW-ba is tud menteni. Némi alakítást követően ez lett az eredmény. :)