Ha egyet ismersz, ismered mindet... :) ( 9. rész )

Az eltelt idő alatt sikerült kellőképpen ráhangolódnom a programautomatika témára, úgyhogy kezdjünk is neki. :)

A felvételi üzemmódok között "Automatikus program" néven találjuk meg

Ezen a gépen a legtöbb beállítási lehetőséget ebben a módban tudjuk elérni. Az egyik ezek közül a fókuszmód kiválasztása.

Többpontos autófókusz kiválasztása

 
"Több AF" ( AF = autófókusz érzkelő ): A gép 9 fókuszmezővel rendelkezik. Ebben az üzemmódban ezek közül valamelyikre állítja az élességet, amikor félig lenyomjuk az exponálógombot. Ilyenkor kis zöld keretekkel jelzi, hogy mely részeken végezte el az élességállítást. Gyakran előfordult azonban, hogy így nem az lett éles a fotón, amit szerettem volna, így én ezt az üzemmódot ritkán használom. Ha be van kapcsolva az arcfelismerés, akkor elsősorban azokra próbál fókuszálni, így csoport fotózásánál azért hasznos lehet.

Amikor a többpontos autófókusz másképp gondolja... Az előtérben lévő virágokat szerettem volna lefényképezni, de távolabbra állította az élességet. Mondjuk itt az erős napfény sem szerencsés...

Középre fókuszálás

"Közép AF": automatikusan a kép közepére fókuszál. Többnyire így használom a masinát, így én választom ki, mi legyen éles a képen. Ha a kompozíció miatt nem középen helyezkedik el a téma, akkor sincs gond. Ilyenkor először középre helyezem a keresőben azt, amit le szeretnék fotózni. Félig lenyomom és lenyomva is tartom az exponálógombot, így rögzítve van a fókusz. Ezt követően lehet megkomponálni a képet, majd a gomb teljes lenyomásával exponálni. Így - annak ellenére, hogy nem középen van - éles lesz a téma.
Választhatunk a fénymérési módok közül is.
Többmezős fénymérés: több zónára osztja a képet, mindegyiken egyedi mérést végez és ezek alapján számítja ki az expozíciót. Legtöbbször jó eredményt ad ez a mód.

Többmezős fénymérés

Középre súlyozott fénymérés: kb.  a képmező középső 70 százalékának az átlagát számolja.Gyakran alulexponál, ha erős a háttérfény vagy a kép nagy részén az ég látható.

Középre súlyozott fénymérés

Szpot mérés: a képmezőnek csak a középső nagyon kis részén végzi el a fénymérést. Akkor célszerű használni, ha erős ellenfényben fotózunk, vagy nagy a háttér és a tárgy között a kontrasztkülönbség.

Szpot fénymérés

Az éjszakai égbolt és fényes hold között nagy a kontrasztkülönbség, így a szpot fényméréssel tudta a gép helyesen beállítani az expozíciót

A megvilágításnak megfelelően állítsuk be a fehéregyensúlyt ( white balance ), ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, válasszuk az automatikát. Korábban már volt rá példa, hogy a helytelen beállítás milyen drasztikus színhibát okozhat.

Fehéregyensúly beállítása

Az érzékenységet tartsuk a lehető legalacsonyabban, azaz ennél a masinánál ISO 100-on. Ha gyér megvilágításnál kell kézben tartva fotóznunk, feljebb kell venni, hogy a záridő ne legyen nagyon lassú, mert akkor már a kezünk remegésétől is bemozdulhat a kép. ISO 3200 is választható, de az itt csak a marketing kedvéért van, gyakorlati haszna nincs, ISO 400 felé már nem érdemes mennünk, már ott is rezeg a léc nagyon ezeknél a kis kompakt masináknál.

Az érzékenységet a lehető legalacsonyabbra válasszuk

A fénymérés eredménye alapján a gép kiszámítja az optimális expozíciót. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a fényviszonyok miatt felül kell bírálni ezt a beállítást. Ezt teszi lehetővé az expozíció korrekció. Ha pozitív irányba változtatjuk, a kép világosabb lesz, negatív irányú módosítás sötétebb fotót eredményez.

Expozíció korrekció beállítása

A gyakorlatban így néz ki:

Expozíció korrekció: -2

Expozíció korrekció: -1

Expozíció korrekció: 0, ez a gép által számolt érték

Expozíció korrekció: +1

Expozíció korrekció: +2

Például ha erős napfényben fotózunk fehér fal előtt álló személyt, jó eséllyel alulexponált lesz a kép, mivel a falról visszaverődő sok fény megzavarja a gépet. Ilyenkor vagy az expozíciót korrigáljuk pozitív irányba, vagy szpot fényméréssel a fotózandó személy bőrére mérünk fényt.

A kicsit komolyabb fényképezőgépek tudnak expozíció sorozatot fényképezni ( exposure bracketing ). Ilyenkor több kép készül, egy a helyes expozícióval, a többi pedig alul illetve túlexponálva. A helyes expozíciótól való eltérés mértéke beállítható. Ha a gépünk képes rá, trükkös fényviszonyok között használjuk nyugodtan ezt a módot, így nagy esély van rá, hogy valamelyik kép megfelelő lesz.

Az expozíció sorozat másik felhasználási módja az ún. HDR ( High Dynamics Range - nagy dinamikatartomány ) képek készítése. Ha a téma nagyon világos és nagyon sötét részeket is tartalmaz, egyetlen fotó nem képes megfelelően rögzíteni a nagy dinamikatartományt. A nagyon világos részek az alulexponált, a nagyon sötét részek pedig a túlexponált képen látszanak helyesen. Megfelelő szoftverek képesek ezeket a fotókat egyetlen képpé összefűzni, így a kép minden része megfelelő lesz.